László Attila

meg kell találni az egyensúlyt; el kell kerülni a katasztrófát, de ésszerűen és fokozatosan kell enyhíteni a tilalmakon

2020.04.25. | koronavírus
  • Betűméret
    nagyítás
  • Elküldöm e-mailben
  • Kinyomtatom

  • Megosztom:
  • Share


meg kell találni az egyensúlyt; el kell kerülni a katasztrófát, de ésszerűen és fokozatosan kell enyhíteni a tilalmakon

A korlátozások feloldása, a kijárási tilalom várható megszűnése után is oda kell figyelnünk egymásra, kerülnünk kell a tömeget, maszkot kell hordanunk, fokozottan kell figyelnünk a higiéniára azért, hogy az enyhítés hatására ne emelkedjen Romániában a fertőzöttek száma. László Attila orvossal, a szenátus egészségügyi bizottságának elnökével a jelenlegi koronavírus-helyzetről, a május 15. utáni időszak várható kihívásairól, tesztelésről, megelőzésről, tévhitekről beszélgettünk.

Az államelnöki bejelentette, hogy május 15. után megszűnik a kijárási tilalom, illetve a korlátozások nagy része. A statisztikát nézve, Ön szerint megalapozott és időszerű volt-e ez a döntés?

Én nem látom optimistán a dolgokat. Egy hosszas beszélgetésem volt szakemberekkel, akik jelezték, hogy becsapósak és félrevezetők a hivatalos statisztikai adatok, ugyanis ortodox húsvét alkalmával viszonylag kevés tesztet végeztek el országszerte, és ezzel magyarázható a viszonylag alacsony új esetszám. Ugyanakkor az elmúlt napokban nagyon megnőtt azoknak a személyeknek a száma is, akiket beutaltak a kórházakba, de még várják a tesztelést, illetve a tesztek eredményét, és ez főleg az egyetemi központok esetében elég szembetűnő növekedést mutat. Emellett nagy valószínűséggel a napokban fogjuk azt is meglátni, hogy mit jelent az a fegyelmezetlenség, ami az ortodox húsvét alkalmával történt nagyon sokak részéről, és várható az esetszám-növekedés országos szinten. A szakemberek azt is elmondták, hogy a május elsejét követő első héten, vagy az azt követő 10. napig arra számítanak, hogy lesz megint egy kiugrás, és az új esetek száma nőni fog. Ha ezeket figyelembe vesszük, meg lehet hozni egy olyan adminisztratív döntést, amellyel enyhítünk a megszorító intézkedéseken, de nem biztos, hogy ez szakmailag már megalapozott lesz május 15-én.

Hogyan kellene eljárniuk okosan a hatóságoknak a feloldási folyamatot illetően?

A szakemberek azt javasolják, hogy tíz napos, két hetes lépéseket követve történjen meg a feloldás fokozatosan. Ugyanezt javasolja egyébként az Egészségügyi Világszervezet is, hogy először minden egyes megszorító intézkedés feloldását követően legyen egy kéthetes időszak, amikor monitorizálják a kialakult helyzetet, és hogyha nem nő az új esetek és a beutalások száma, akkor léphessenek tovább. Valószínűnek tartom, hogy május közepén elkezdjük ezeknek az intézkedéseknek a feloldását, és lehet, hogy a kijárási tilalom, illetve a nyilatkozat kitöltésének kötelezettsége az elsők között lesz. De ezt a következő napok történései döntik majd el.

Elrendelték a maszkok kötelező használatát május 15. után. Ezzel kapcsolatban és a maszkok különböző fajtáinak hatékonyságáról is megoszlanak a vélemények. Mi a teendő?

Aki tünetekkel rendelkezik, használjon maszkot, mert csökkenti azt a cseppmennyiséget, amellyel megfertőzheti a környezetét. Az, hogy a tünetmentes embereknek is hordaniuk kell a maszkot, a szakemberek, kollegák szerint nem teljesen indokolt. Én, ha tehetem, csak akkor használom a maszkot, amikor mások közelében vagyok, vagy ügyeket intézek.

Ajánlott-e vitaminokat szedni a vírusfertőzés megelőzésért?

Sajnos nincs csodaszer, nincs még specifikus gyógyszerünk sem erre. Egy olyan térségben lakunk, ahol keveset süt a nap, kevés friss zöldséget, gyümölcsöt eszünk, ezért a napi vitamin-szükségletünk fedezésére ajánlott a C- és D-vitaminok mértékletes pótlása. Ami fontos, hogy megteremtsük a feltételeket arra, hogy az immunrendszerünk jól tudjon reagálni akkor, amikor ezzel vagy bármilyen más kórokozóval találkozik.

Mit gondol a COVID-19 vírussal fertőzöttek kórházi beutalásáról? Minden esetben szükséges?

Molnár Géza epidemiológus kollegám volt az egyedüli szinte, és jómagam, akik azt mondtuk - és az idő igazolni látszik minket-, hogy amikor a fertőzöttek kétharmada szinte tünetmentesen vészeli át a fertőzést, akkor nincs rá szakmai megalapozottság, hogy minden fertőzöttet bevigyünk a kórházba. A romániai ismert fertőzöttek átlagéletkora 46-47 év, nagy valószínűséggel döntő többségük tünetmentesen vészeli át a vírust. Azok közül, akik most kórházban vannak, nagyon sokan tünetmentesek. Ezzel pedig feszegetjük az egészségügy ellátó kapacitását. Lehet, hogy első pillanattól kezdve azt kellett volna, amit most készülnek bevezetni, hogy a tünetmentes eseteket akár otthon, akár egy külső intézményben megfigyelés alatt tartva kezeljenek, és amennyiben tünetek vannak, vagy súlyosbodnak a tünetek, akkor kerüljenek a kórházakba ezek a betegek.

Hogyan kezelte Románia eddig ezt a helyzetet? Lehet-e arra számítani, hogy a kórházak nem fogják bírni az ostromot?

Az esetszámok azt mutatják, hogy eddig a helyzet kezelése jó volt, mert nem történt meg az a robbanásszerű esetszám-növekedés, ami más országokban. Jelenleg majdnem 300 ember van intenzív osztályon, országosan pedig ez az ellátó kapacitás mintegy 4 ezer ágyat jelent, tehát még a tíz százalékánál sem tartunk az ágykihasználtságnak az intenzív osztályokon. Lesz még változás, de ha kibírjuk az elkövetkező három hetet, akkor nagy valószínűséggel nem nő majd annyira az esetszám, hogy ne tudnánk ellátni az embereket.

Milyen összefüggés van a vírus és a krónikus betegségek között?

Az eddigi tapasztalat szerint azoknak a személyek, akik krónikus betegségben szenvednek (szív-és érrendszeri, tüdő-, onkológiai problémák, cukorbetegek) vagy dohányosok, súlyosabb tüneteik vannak, az elhalálozási arány is magasabb az esetükben. Ha az országos adatokat nézzük, egy eset kivételével, mind krónikus betegségben szenvedtek a koronavírus-fertőzésben elhunyt személyek. Tudomásul kell venni, hogy ezek a személyek veszélyeztetettek, és meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy megóvjuk őket a fertőzéstől.

Romániában hogyan működik a tesztelési folyamat? Miért van az, hogy gyakran meg kell ismételni ezeket?

Van az a típusú teszt, amely során orr- és garatváladékot vesznek, ez egy nagyon hosszadalmas folyamat, de nagyon precíz. Ez a teszt azt mutatja meg, hogy jelen van-e a vírus, a vírus jelei a nyálkahártyánkon. A másik típus, a gyorsteszt, amely az ujjbegyből vett vérminta alapján megnézi, hogy ott vannak-e az antitestek, nőtt-e, illetve melyik antitest-szintünk nőtt, és ebből következtetnek arra, hogy valaki átesett-e vagy sem a fertőzésen. Most kezdenek megjelenni azok a típusú gyorstesztek is, amelyek nem általános antitesteket néznek, hanem specifikusan a COVID-19 ellen kialakult antitestek jelenlétét kezdik kimutatni. Ez utóbbit olyankor szokás használni, amikor már lecsengett a járvány, mert az eddigi tapasztalat szerint a fertőzést követő 5-6. nap jelentkeznek a tünetek: magas láz, torokfájás, szárazköhögés, stb. Az antitest-termelés pedig rendszerint a 8-9. nap után mutatható ki. Éppen emiatt, ha túl korán használjuk ezeket a gyorsteszteket, előfordulhat, hogy negatív a gyorsteszt eredménye, mert az antitestek még nem jelentek meg, de már fertőzött és fertőző az illető.

Mit gondol, milyen lesz az életünk a koronavírus-járvány után?

A régi életünkhöz biztosan nem fogunk visszatérni az elkövetkező egy-két évben. Valamikor szeptemberben, októberben fogjuk megtudni azt, hogy hányan estek át ezen a fertőzésen. Egyelőre csak becslések vannak, laboreredmények hiányában. Nagyon megtévesztők azok a számok, amelyekről a szakértők beszélnek: egyesek havi 5 százalékos megbetegedési arányról beszélnek, mások valamivel többről. De mindenki egyet ért abban, hogy szeptember-október folyamán lesz érdemes a lakosság szintjén tesztelést folytatni azért, hogy kiderüljön, addig ki esett már át a fertőzésen. Ha azt nézem, hogy például Olaszországban milyen esetszám-növekedést okoztak a tömegrendezvények, akkor hajlok afelé, hogy egyetértsek az esetleges intézkedések meghosszabbításával.

Azzal kapcsolatban viszont, hogy ezek a drasztikus intézkedések év végéig kitartsanak, komoly fenntartásaim vannak. Látom nap mint nap akár a szüleimen vagy más időseken, az unkámon is, hogy milyen nehezen viselik el ezeket a megszorító intézkedéseket, úgyhogy meg kell találni azt a józan egyensúlyt, ami kezelhető, valamelyest enyhíti ezeket a problémákat, de ugyanakkor megtartani azokat a lépéseket is, amelyek egy esetleges katasztrófa elkerülését célozzák. Ami biztos, hogy sok ideig fogunk maszkot hordani az elkövetkezőkben, és be kell tartsuk az általános közegészségügyi intézkedéseket: gyakran kezet kell mosnunk továbbra is, kerülnünk kell a nagy tömeget és a tünetekkel rendelkezőket, ha tüsszentünk, a szánk elé kell tennünk a kezünket.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.